Ülök itt, a padon csendben,
S nézem ezt a kezet,
Ezt a barnássárga kezet,
Melyet a dió leve
„Szennyezett” be,
Hogy ha lepel takarja
Is, tiszta lehessen,
Senki nem látja, milyen,
A réteg elfed mindent
Mi fontos, s kellene,
Amit kiolvasni belőle
Lehetne, s nem időfecsérlés lenne!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
