Fika Csiga
Fika Csiga az orrban lakik,
Taknyolódik este hatig,
Kifolyik az orrodból,
Őt nem hajtja benzin-petrol.
A négy csápja négy kis szőrszál,
Ha nagybeteg vagy, agyadig is fölszáll,
Egész nap ontja a mocskot,
Jó ragadós, folyós kis taknyot.
Petéje az influenza,
Vagy a náthacsíra,
Mindig van pár belőle,
Csak várja, végre előjöhet-e?
Egészséggel táplálkozik,
Kedvel ő minden bacit,
A zsepit viszont utálja,
Belehal abba, rámegy háza.
Hogy néz ő ki, leírom:
Képzelj el egy adag trutymót,
De nem csigához hasonlót.
Háza kocka, feje delta,
Mintha matekos szerkesztette volna.
Haslába vonalzó,
Csak nem beosztható,
Csikizgeti a nózimat…
Huhhhúúú de jjjóóóóó!-
De ’iszen folyik, mint az olvadt hó!
Bendőjében a fikagyár üzemel,
Innen sok vezeték vezeti el
A sok szmötyit, mit Ő termel,
S zsírozza orrporcod dögivel.
Ennyit rólad Fika Csiga,
Elegem volt, menj a pokolba!
Már kádnyi nyúnyát okádtál,
Kifújlak! Cső! Viszlát!
