Ugye Te sosem hagysz el
Engem, mint akit szerettem,
Tested, míg csak szeretném,
Ölembe rejthetem!
Tökéletes alakod, kérlek mondd,
Hogy míg csak akarom,
Tölti ki, s simítja combom!
Torkod zengje a fülemnek
Oly becsed hangokat,
S tokként óvlak minden bajtól,
Míg csak egy kutya is ugat!
Te mindig velem voltál,
Ha dalra fakadtam,
Valahányszor ének hagyta
El repedezett, vérző ajkam.
Te láttad mikor elmerülve
A hangokban, könnyeztem, sírtam!
Megértettél, vigasztaltál, s elfogadtad,
Hogy érzékeny lélek lakja testem,
Te vagy a legmegértőbb gitár,
Kit valaha pengettem!
