Nemtom, nekem ezek a versek közhelyesek, bár lehet hogy csak én vagyok így beállítva:) jó, én is írok szerelmes verseket meg minden (sőt, szerintem nagy részük az), áprilisban kezdtem el komolyabban foglalkozni vele... de minden versben próbálom kerülni a közhelyeket meg mutatgatom "befutott" költőknek. nemtom te hogy vagy ezzel de ha megmutatod avatott szeműeknek, akkor sok segítséget nyújthatnak hogy még jobbá válj:) csakígytovább. =)

most kérdezek egy érdekeset, mi az h "hözhelyes" egy vers? :$
Most készülök megmutatni irodalomtanáromnak párat. Tudni kell h a hapsi élete az irodalom, szal ha vki, ő tud tanácsot adni, egy biztos, nekem tul nagy kötöttség ha figyelnem kell a ritmusra és a szótagszámra, én a szabadságot szeretem ^^. Én NEM költök, hanem LEÍROM amit érzek, egyikben-másikban elrejtve a gondolataim :)

én sem figyelek a ritmusra és a szótagszámra, sőt a rímekre sem. szabadverseket írok, az az elvem, hogy a rím valami módon "korlátozza" a verset. nálam legalábbis így van. ízlések és pofonok :)

nálam, mint látod, a legtöbb rímel szinte mindenhol :)
De másra nem figyelek

Az tény, hogy a szótagok különböző tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
Egy szótag, a szóban elfoglalt helyzete szerint lehet hangsúlyos és hangsúlytalan. Azt is tudjuk, hogy minden szótag lehet hosszú vagy rövid is. A szótag hosszúságát, a benne lévő magánhangzó határozza meg.
Persze azért ez sem olyan egyszerű.
A ház, a néz, vagy a ró, hosszú szótag, de az ad, vagy vesz, vagy a nagy, ezek itt önmagukban rövidek.
De ha azt mondom, adtam, akkor már az ad-ot hosszan ejtem, mert az „a” hangra következő mássalhangzó-torlódás megnyújtja a kiejtés idejét.
Tehát:
Rövid az a szótag, amelyben a magánhangzó rövid, és utána legfeljebb egy mássalhangzó áll.
Hosszú az a szótag, amelyben vagy hosszú magánhangzó van, vagy rövid magánhangzó és utána egynél több mássalhangzó.
A hosszú szótag, tehát lehet természeténél fogva hosszú, vagy helyzeténél (pozíciójánál) fogva hosszú.
Van olyan szótag, amely önmagában rövid, de összetételében hosszú lesz, mert még egy mássalhangzó kerül mögé.
Hol? - Ez rövid szótag. De például Vörösmarty Mihály: Zalán futása c. eposzában a

„Hol vagyon, aki merész ajakát hadidalnak eresztvén”

A kezdő „hol” kérdés már hosszú, mert egy mássalhangzó követi és így együtt: „hol vagyon? ” már egy hosszú és két rövid hang kapcsolódása.

Ez is versegység már, ez is molekula, csak itt nem hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok lüktetése adja a vers füllel felfogható hatását, hanem a hosszú és rövid szótagok törvényszerű váltakozása.
Azt a vers egységet, amely hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokból kapcsolódott össze ütemnek hívjuk,
Azt a versegységet pedig amely hosszú és rövid szótagok különbözőségére épül, verslábnak nevezzük!
Ha bele gondolunk nem is olyan bonyolult ez, mint ahogy első hallásra tűnik.

öm... igen, így van. =D