Te vagy a...
Csak Rád vágyom, senki másra,
kellesz nekem, Te drága!
Nem bírom már soká,
nélküled én meghalok,és ez kurvára nem király!
Én nélküled élni nem tudok,
a szívem, mintha benne izzó vas lene, úgy sajog.
A szívem, kicsim, csakis Érted dobog,
a tüzes vér agyamban minden mást elnyom.
Nincs egyéb gondolatom, csak te kincsem,
Te vagy a szívem, a lelkem, a lényem, a mindenem!
Tőled kapom az éltető erőt,
te vagy az ég, a föld, a mező!
Te vagy az én erőművem, kicsim,
ki testem cselekvésre készteti.
Te vagy a tündér, ki elaltat éjjel,
s ki csókkal ébreszt minden reggel.
Te vagy a csoda, kit álmomban látok,
a álmaim hölgye, kit álmomban látok!
Te vagy a vér ereimben,
s a te forróságod érzem zsigereimben.
Te vagy a nappal, s te vagy az éjszaka,
ne hagyj el engem soha, de soha!
Te vagy a virág, kit szeretek,
az egyetlen, kit soha nem feledhetek!
Gyönyürűbb avgy, mint a legszebb virág,
Édes egyetlenem én várok Rád,
amíg csak kéred, és amíg csak világ a világ!
Csak Rád vágyom, senki másra,
kellesz nekem, Te drága!
Nem bírom már soká,
nélküled én meghalok,és ez kurvára nem király!
Én nélküled élni nem tudok,
a szívem, mintha benne izzó vas lene, úgy sajog.
A szívem, kicsim, csakis Érted dobog,
a tüzes vér agyamban minden mást elnyom.
Nincs egyéb gondolatom, csak te kincsem,
Te vagy a szívem, a lelkem, a lényem, a mindenem!
Tőled kapom az éltető erőt,
te vagy az ég, a föld, a mező!
Te vagy az én erőművem, kicsim,
ki testem cselekvésre készteti.
Te vagy a tündér, ki elaltat éjjel,
s ki csókkal ébreszt minden reggel.
Te vagy a csoda, kit álmomban látok,
a álmaim hölgye, kit álmomban látok!
Te vagy a vér ereimben,
s a te forróságod érzem zsigereimben.
Te vagy a nappal, s te vagy az éjszaka,
ne hagyj el engem soha, de soha!
Te vagy a virág, kit szeretek,
az egyetlen, kit soha nem feledhetek!
Gyönyürűbb avgy, mint a legszebb virág,
Édes egyetlenem én várok Rád,
amíg csak kéred, és amíg csak világ a világ!